Közös tulajdonú termőföld használatba adásából származó jövedelem adózása többlethasználati megállapodás esetén
Tisztelt érdeklődők!
Egyesületünk évek óta igyekszik sok kérdésben segítséget nyújtani az erdőgazdálkodással kapcsolatos adózási kérdésekben, több-kevesebb sikerrel. Munkatársaink között adójogi szakjogász vagy könyvelő/számviteli szakember sajnos egyenlőre nincs. Azonban az összes fellelhető információt szeretnénk megosztani az érintettekkel.
A témában - főleg az Erdőtörvény és az Szja-törvény 2017-ben történt módosítása óta - az egyik leggyakoribb kérdés a közös tulajdonú termőföld használatba adásából származó jövedelem adózása többlethasználati megállapodás esetén.
Az Adó-és Vám Értesítő 2017.július 21-ei számának online kiadásában bukkantunk rá a közös tulajdonú termőfölre kötött többlethasználati megállapodásra vonatkozó szjá-ról szóló publikációra.
Itt szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét, hogy a tájékoztatóban hivatkozott Földforgalmi törvény 46§ (2) bekezdése a NEM erdő művelési ágú földrészletekre vonatkozik, tehát a levezetett okfejtést is ezzel a kiegészítő információval kezeljék.
"ADÓ- ÉS VÁM ÉRTESÍTŐ 8. SZÁM - 2017. JÚLIUS 21.
27. Osztatlan közös tulajdonú termőföld esetén kötött többlethasználati megállapodás
[Szja tv. 1. számú melléklet 9.4. pont]
Osztatlan közös tulajdonban álló termőföld egyik tulajdonosa használni kívánja a tulajdonostársa tulajdoni részét is mezőgazdasági művelés céljából 5 évet meghaladó időtartamra.
Kérdésként merült fel, hogy adójogi értelemben tekinthető-e a többlethasználati megállapodásban szabályozott földhasználati szerződés azonosnak a haszonbérleti szerződéssel, így az Szja tv. 1. számú melléletének 9.4. pontja szerinti feltételek fennállásakor adómentesen fizethető-e ki a bérbeadó számára a bérleti díj.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 53. pontja alapján termőföld haszonbérbe adásának minősül a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.4. pontja értelmében adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról alkotott 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a szerint a tulajdonostárs jogosult a használati rendben meghatározott terület egésze vagy ezen terület egy meghatározott része használati jogosultságának tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással (a továbbiakban: többlethasználati megállapodás) másik tulajdonostárs javára történő átengedésére.
A tulajdonostársak között többlethasználati megállapodás jön létre a haszonbérleti szerződés szerinti tartalommal akkor is, ha a tulajdonostárs részéről a Földforgalmi törvény 46. § (2) bekezdése vagy a Ptk. 5:81. § (1) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog gyakorlására kerül sor.
Azzal, hogy az Szja tv. az értelmező rendelkezések között külön meghatározza, hogy mit kell e törvény alkalmazásakor termőföld haszonbérbe adása alatt érteni, nem zárható ki ez alól a tulajdonostársak által kötött többlethasználati megállapodás sem, hiszen az a haszonbérleti szerződés szerinti tartalommal jön létre, tehát a tulajdonostársnak a termőföldet mezőgazdasági hasznosítására engedik át, megállapodás alapján, meghatározott időre és ellenérték fejében.
Mindebből következően, ha az adómentességnek az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.4. pontja szerinti feltételei fennállnak, a tulajdonostárs által fizetett bérleti díj vonatkozásában alkalmazható az említett adómentes rendelkezés, függetlenül attól, hogy a szerződés megnevezésében ugyan többlethasználati megállapodás, tartalma szerint azonban az Szja tv. szerint haszonbérbeadásnak tekinthető.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2160867025/2017.]"
forrás: http://adoertesito.hu/opencontent.php?id=8337
|